A gyöngytyúk az egyetlen házi baromfiféleség, amely Afrikából származik, és amelynek háziasítása nem eredeti élőhelyén zajlott. Egy máig nem azonosított Földközi-tenger melléki kultúra földművelő népe háziasította először a sisakos gyöngytyúkot, i. e. 1000 körül, bár szórványos egyiptomi előfordulásáról már az i. e. 1900-as évekből vannak adatok. Feltételezik, hogy kapcsolat lehet a házityúk tartásának egyiptomi betiltása – amit csak az i. e. 300-as években engedélyeztek újra – és a gyöngytyúk háziasítása között.
A II. világháborúban a gyöngytyúkok száma különösen Közép-Európában erősen csökkent, ezt megelőzően Franciaország és Olasz-ország mellett Ausztriában, Lengyelországban, Romániában és Magyarországon volt számottevő fogyasztás és export. A gyöngytyúk az iparszerű baromfitenyésztés kezdetéig volt kedvelt háziszárnyas, az 1960-as évektől azonban a tenyészetek száma világszerte rohamosan csökkent.